2017 a csődtörvényt munkaeszközként használó bírák, felszámolók, ügyvédek, gazdasági szakemberek számára rendkívül nehéz évnek számít, a törvényt ugyanis négy törvény is módosította, illetve módosítja. A legfontosabb a 2017. évi XLIX. tv. (VI. Cstv.Novella), amely elsősorban a Ptk. 2016 évi LXXVII. törvénnyel megváltoztatott zálogjogi szabályait építette be a Cstv.-be egyéb jelentős újítások mellett. Ezt követte a 2017. évi CXXVI. tv., a Cstv. jogharmonizációs célú módosításáról, mely a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben állapít meg tagállami belső jogi kiegészítő szabályokat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendeletével összefüggésben, amely uniós rendelet felváltotta a korábbi, már elavultnak tekinthető 1346/2000/EK tanácsi rendeletet.

A harmadik jelentős törvény a 2017. évi CXXX. törvény, amely az új Pp. hatálybalépésével kapcsolatos törvénymódosításokat tartalmazza, s végül a negyedik az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T 18311. sz. javaslat, amely érinteni fogja a Cstv. olyan szabályait is, melyet a 2017. évi XLIX. tv. állapított meg.

A fenti módosítások közül jelen tanulmány tárgya a Pp. 2018. január 1-én történő hatálybalépésével kapcsolatos változások áttekintése. A Cstv. rendelkezéseit az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó 2017. évi CXVII. tv. (a továbbiakban Bpnp.) , és a Cstv. szabályait kifejezetten módosító 2017. évi CXXX. tv. érinti.

Tanulmány letöltése

Legújabb publikációnkban Dr. Juhász László tekinti át a felszámolási eljárásban felmerült aktuális kérdéseket a hitelezői követelések nyilvántartásba vételével kapcsolatban:

• A Cstv.-ben meghatározott adatok szerinti hitelezői igény nyilvántartást a folyamatban lévő eljárásokra is kell alkalmazni, vagy általánosan úgy van, hogy a rendelkezés hatálybalépését követően indult eljárások során alkalmazandó,
• Bejelenthet-e több személy egyetlen hitelezői igényt?

Publikáció letöltése

A Cstv. 47. § (1) bekezdésének a felszámoló felmondási és elállási jogát biztosító előírása kapcsán a gyakorlatban vita alakult ki, elsősorban abban a kérdésben, hogy ez a jogosultság miként viszonyul az általános, polgári jogban szabályozott felmondáshoz és elálláshoz. Jelentősen eltérő döntések születtek ebben a kérdésben, ezért indokolt az előírások megvizsgálása.

Elsőként a felmondás/elállás általános kérdéseit járjuk körül, elsősorban az 1959. évi IV. tv. (rPtk.) szabályozása alapján, majd a hatályos Ptk. előírásait vizsgáljuk meg, majd ezt követően elemezzük a Cstv. 47.§ alapján kialakult bírói gyakorlatot.

Tanulmány letöltése

A gyakorlati szakemberek által kedvelt kézikönyv hamarosan immár a hetedik kiadásával jelentkezik. Az elmúlt években a legjelentősebb újdonság a Cstv.-t novellisztikusan módosító 2017. évi XLIX. törvény volt. Emellett az új Pp.-hez kapcsolódva került megalkotásra a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó 2017. évi CXVIII. törvény, amely szintén megkerülhetetlen a csőd- és felszámolási eljárások szempontjából.
Megrendelhető: https://hvgorac.hu/?route=product/search&search=Juhász%20László

A gyakorlati szakemberek által kedvelt kézikönyv előző kiadása 2016. októberi lezárással dolgozta fel a joganyagot és a bírói gyakorlatot. A 2019. évi új kiadás indoka az, hogy azóta jelentős – nem várt terjedelmű és mélységű – módosítások történtek mind a csődjog területén, mind azon kívül. A csődjog szempontjából a legfontosabb a 2017. évi XLIX. törvény volt, amely a Ptk. 2016. évi módosítása következtében várható volt ugyan, de a változtatás mértéke a szakembereket is meglepte. A törvény ugyanis nemcsak a Ptk. 2016. évi módosítását vezette át a Cstv.-n, de ezen jelentősen túlmutatva megszüntette a régi vagyont terhelő (körülírással meghatározott) zálogjoggal biztosított követelések külön kezelését, valamint módosította a levonható költségek körét.

További jelentős változás volt, hogy 2018. január 1-jén hatályba lépett az új Pp., amelyhez kapcsolódva a 2017. évi CXXX. törvény szinte minden olyan törvényt módosított, amelynek eljárási szabályai vannak, így természetesen a Cstv.-t is jelentősen érintette. Az új Pp.-hez kapcsolódva került megalkotásra a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó 2017. évi CXVIII. törvény, amely szintén megkerülhetetlen a csőd- és felszámolási eljárás szempontjából.

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozó 1346/2000/EK rendeletet felváltotta a 2015/848/EU rendelet, amelynek egyes szabályait át kellett ültetni a belső jogba. Ezt a feladatot végezte el a 2017. évi CXXVI. törvény, amely 2017. október 28-án lépett hatályba.

Az elmúlt időben alig születtek jogértelmezéssel kapcsolatos döntések, ezért a kézikönyv a nyilvánosan elérhető bírói tanácskozások anyagait is tartalmazza. A tanácskozásokra készített vitaanyagokban leírt álláspontot bírói véleményként kell figyelembe venni, adott jogvita eldöntésénél ez a vélemény nem köti ugyan a bírákat, mégis támpontot ad a kézikönyv használóinak a jogszabályi értelmezés során.

Cikkemben a Cstv. 2020. évi módosításait elemzem. Ezeket a módosításokat meghatározta a Covid járvány és annak gazdasági következményei. Cikkemet a tavaszi járvány miatti veszélyhelyzet kapcsán hozott intézkedésekkel kezdem, de időközben megérkezett a járvány második hulláma, amelyhez egyelőre a csődtörvényt érintően nem kapcsolódott jogszabály módosítás.

Cikk letöltése

Az új felszámolói névjegyzékbe bekerült és kiértesített új felszámoló szervezetek esetében többször felmerült felénk a kérdés: hol és milyen elektronikus aláíró kártyát szükséges igényelni a felszámolói vagyonkutatáshoz illetve a JÜB használatához.
Segítségként szeretnénk megosztani egy linket, ahol ezt az igénylést el lehet végezni webes felületen: https://srv.e-szigno.hu/felszamolo

Javasoljuk a Bronz csomag megrendelését és e-Szignó token (SIM formátumú kártya) + kártyaolvasó (kicsi és könnyen szállítható) használatát.
Tanúsítványba kerülő adatok esetében kiemelten fontos mezők:

• Szervezet neve
• Szerep vagy beosztás: Felszámolóbiztos

Felmerült a felszámolók körében annak tisztázása, hogy a bíróságok milyen adatokat kérhetnek a hitelezői nyilvántartás elkészítése során a felszámolótól, illetve mikor jogszerű a hivatali/ügyfélkapu, ügyvédek esetében a cégkapu azonosító bekérése. Legújabb publikációnkban Dr. Juhász László tekinti át a hitelezői igények nyilvántartásának javasolt adattartalmát.

Publikáció letöltése

A Kormány 2022. július 27-én közzétette a Magyar Közlöny 127. számában a 263/2022 (VII: 27.) sz rendeletét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról. A rendelet július 28-án hatályba lépett, alkalmazása nagyrészt a folyamatban lévő eljárásokra is kötelező.

Tekintettel arra, hogy az előírt módosítások alapvetően az adósi vagyon felkutatási kötelezettségeivel függenek össze és részben szigorítást, részben elszámolási könnyebbséget okoznak, szükségszerű az új szabályok helyes értelmezése. A közölt segédlet ezt a célt szolgálva, a rendelet előírásaihoz rendelve értelmezi és magyarázza a felszámolók tennivalóit mind az általános szabályok szerinti felszámolások, mind az egyszerűsített szabályok szerint befejezendő eljárások esetében.

Összeállította: dr. Zsiga László

Módszertani értelmezés letöltése

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének érintett rendeletei:

• 14/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a felszámolók névjegyzékéről,

• 15/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól,

• 16/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a felszámolót a zálogtárgy értékesítéséből, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályairól,

• 17/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzésének szabályairól. 

Letölthető dokumentumok:

A MAGYAR KÖZLÖNY 2021. évi 198. számában megjelent rendeletek

Dr. Zsiga László: TÁJÉKOZTATÓ a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) felszámolókat érintő, a Magyar Közlöny 2021. évi 198. számában (2021. okt. 29.) megjelent rendeleteiről

Tóth Szilárd: A felszámoló szervezet rendszeres szakmai beszámolójának kötelező tartalmi elemei